2013. november 22.

C. W. Gortner: A királynő esküje

„Senki nem gondolta volna, hogy nagy tettekre születtem.
A kasztíliai Madrigal de las Altas Torres városában jöttem a világra apám, II. János és második felesége, Portugáliai Izabella első gyermekeként, aki után a nevemet is kaptam. Az egészséges és szokatlanul csendes infanta érkezését bár harangok és felszínes gratulációk is kísérték, de harsonaszó nem. Apám előző házasságában már nemzett örököst a trónra, féltestvéremet, Henriket, és amikor anyám két évvel utánam világra hozta Alfonz öcsémet, gondoskodva ezzel a Trastámara férfiági vérvonalról, mindenki arra számított, hogy engem egy időre száműznek egy kolostorba, majd kötnek számomra egy előnyös, Kasztília érdekeit szolgáló házasságot.
De ahogy az oly gyakran megesik, Istennek más tervei voltak.”

Így kezdődik C. W. Gortner A királynő esküje című regénye, amelyben Kasztíliai Izabella maga beszéli el nekünk történetét. Nos igen, ma már tudjuk, hogy Istennek más tervei voltak vele, de születésekor, két fiútestvérrel maga mellett, senki nem gondolta volna, hogy a kis Izabella egy napon a spanyol történelem legjelentősebb uralkodóinak egyike lesz. Apja, II. János halálának pillanatában kapcsolódunk be az életébe, és mellette maradunk 1492-ig, amikor Kolumbusz Kristóf tengerre szállt, hogy új utat találjon az Indiákhoz, és amely utazás végül Amerika felfedezéséhez vezetett.

Izabellának nem volt könnyű gyermekkora. Királyi hercegnő létére aránylag szegénységben és nem túl rózsás körülmények között nevelkedett Arévalo városa mellett. A körülmények ellenére szerette a lakhelyét, az udvari etikettől távol szabadon viselkedhetett, hiszen már igen fiatalon semmibe vette a konvenciókat. De szabadsága csak addig tartott, míg fivérével, Alfonzzal IV. Henrik az udvarba nem kérette őket, ahol az udvari intrikák, és összeesküvések közepette találták magukat. Alig volt tizenhét éves, amikor Kasztília trónörököse lett. A koronáig vezető út félelemmel, lelki vívódásokkal, kiszolgáltatottsággal, árulással, veszedelemmel volt kikövezve, de soha nem gondolt a meghátrálásra. 

I. Izabella kasztíliai királynő (1451-1504)
kép innen
Tanúi vagyunk, hogyan válik kislányból erős akaratú, eltökélt, kemény kezű uralkodóvá, gyermekei születésének, és sorsuk alakulásának.  Bár többször megkísérelték, hogy férjhez adják, Izabella minden alkalommal elutasította kérőit. Választása végül Aragóniai Ferdinánd infánsra esett, arra a férfira, akit tiltottak tőle, de akibe ő szerelmes volt. A sokak által ellenzett házasság végül jó döntésnek bizonyult. Uralkodásuk alatt igencsak szükség volt Izabella erős akaraterejére, és Ferdinánd katonai tapasztalataira, hiszen nemcsak az örökösödési háborút vállalták fel, hanem egy tíz évig húzódó keresztes háborúba vitték országukat, hogy elérjék azt, ami korábban senkinek nem sikerült, kiűzni a mórokat a Hispániai-félszigetről. A mór uralom felszámolásáért a pápa a „Katolikus Királyok” címet adományozta a királyi párnak. 

Kasztíliai Izabella nagyságához kétség sem fér, de ellenmondásos személyisége megosztja a véleményeket. Pártolta a művészeteket, egyetemeket alapított, ahol nők is taníthattak, katedrálisokat, kolostorokat, zárdákat építtetett. Férjével ketten lerakták egy egyesített nemzet alapjait, létrehoztak egy modern reneszánsz országot, egy birodalmat, amelynek fénykora unokájuk, V. Károly uralkodása alatt teljesedett ki. 

Izabella mély emberszeretetről tett tanúbizonyságot, de hajthatatlan volt, amikor a királyság érdekei kerültek előtérbe. Mindig azt tette, ami a legjobb volt a népének. Elvakultan hitt Istenben, azon volt, hogy teljesítse akaratát, de hite iránti elköteleződése saját alattvalói halálához vezetett. A spanyol inkvizíció létrehozása, valamint a zsidók és muzulmánok kiűzetése az országból uralkodásának árnyoldala volt, és ez sok esetben elhomályosítja egyéb tetteinek nagyságát.  Döntése mely kimondta, hogy minden alattvaló áttér a katolikus hitre, vagy lehagyja az országot, elszabadította az üldöztetés hullámait, és kivégzések ezreit eredményezte. Nemcsak hogy elűzték a zsidókat és muzulmánokat, de megfosztották minden vagyonuktól, emberek ezreit döntve a nyomorba.  

A regény igen monumentálisra sikeredett. A majd ötszáz oldalas könyv számomra egy kicsit hosszú volt, bár azt a javára kell írni, hogy az író alapos munkát végzett, ahogy végigvezetett minket e nagy királynő életének és birodalma történelmének alakulásán. Akármennyire is igyekeztem, az igazság az, hogy nem sikerült annyira megkedvelnem Izabella személyét. Magatartása hullámzó érzéseket váltott ki belőlem, ahogy egyre jobban részese lettem az életének, megismertem gondolkodásmódját. Voltak pillanatok, amikor nagyon kedveltem, sőt csodáltam bátorságáért és kitartásáért, makacs volt és szenvedélyes, máskor meg fölháborított a viselkedése, eltökéltsége és hajthatatlansága. Nem értettem, hogy lehet valaki egyszerre felvilágosult, más kérdésekben meg intoleráns. Ennek ellenére izgalmas és tanulságos volt olvasni róla, és aki szereti a nagy ívű, részlet gazdag történelmi regényeket, annak mindenképpen ajánlom.  

 „1492. augusztus 3-án, egy pénteki napon Kolumbusz Kristóf, frissen kinevezett főtengernagyunk és az udvar új nemese, elhajózik Palos kikötőjéből. Három hajója a Nina, a Pintas és a Santa María. A legénység élteti, ahogy a Santa María orrában áll, és a szél borzolja ezüstös haját. Előrenéz, mindig csak előre a horizont felé. (…)
Nem, nem tudhatom, mit talált majd Kolumbusz. De egy dologban biztos vagyok: vissza fog térni. Mi egyformák vagyunk, ő és én. Egyszer, hosszú évekkel ezelőtt még senki nem hitte, hogy nagy tettekre születtem.
És most én vagyok Izabella, Spanyolország királynője.”

C. W. Gortner
A királynő esküje nem az első C. W. Gortner regény, ami magyarul olvasható. A Medici Katalin vallomásai, valamint Az utolsó királynő című regényei, ugyancsak a Tericum Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Az utolsó királynő Kasztíliai Izabella leányának, Kasztíliai Johannának az életébe kalauzol, aki Izabella utódaként I. Johanna néven lett Spanyolország királynője.

Az író következő történelmi regény a 15. századi szépség, Lucrezia Borgia személyéről szól, aki a spanyol származású Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa leánya volt. Reméljük, hogy a könyv megjelenését követően idővel magyarul is olvasható lesz, ahogy a kémektől, és intrikáktól nyüzsgő Tudorok világába kalauzoló sorozata is – The Elizabeth I. Spaymaster Chronicles – amelyből eddig két kötet jelent meg (The Tudor Secret, The Tudor Conspiracy). Aki többet is szeretne megtudni a szerzőről és könyveiről a weboldalán tájékozódhat ezekről.


A mű eredeti címe: The Queen's Vow
Szerző: C. W. Gortner
Fordító: Czagányi Anikó
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 492 oldal