Az elmúlt hetek távolléte után, már nagyon vártam, hogy ismét a blogommal foglalkozzak, hogy itt is kezdetét vegye a 2014-es év. Az ünnepek elmúltával ideje volt a karácsonyfát is elcsomagolni, úgyhogy az évszakhoz hű háttérkép után néztem. Azt nem tudom, hogy az ablakon kinézve mikor fogok hópelyhekben gyönyörködni, de legalább itt legyen télies a hangulat.
Jó ismét itthon lenni, a saját kis sarkamban, bár felfoghatatlan számomra, hogy az íróasztalom környékét miként sikerült a karácsonyi rend után máris káoszba fordítani. Úgy emlékszem, hogy minden kötet polcra került, de ezek itt körülöttem meghazudtolni látszanak. Vannak közöttük régiek, de akadnak szép számmal újonnan érkezettek is, na meg olyanok, akik most kászálódtak elő a bőrönd mélyéről és a könyvespolc helyett itt vertek tanyát. Remélem, egyszer eljutok oda, hogy írásban is megemlékezzek róluk, vagy legalább is nagy részükről. Tavaly sem írtam minden olvasmányomról, s nem hinném, hogy ezen az idén változtatnék. Azonban van pár új rovat ötletem, majd elválik, hogy lesz-e időm és kedvem megvalósítani őket.
Az előbbihez felemás érzéssel állok, hiszen nem tudhatom, hogy milyen kötetekkel rukkolnak majd elő a kiadók, így azt sem, hogy mi fogja megdobogtatni a szívem. És arra is gondolnom kell, hogy vannak még tavalyi, vagy régebbi kötetek, amelyeket szeretnék magaménak tudni. Másfelől meg tavaly nagyon sok könyvet vásároltam, magam is elképedtem, hogy mennyit. Emiatt viszont jó lenne idén kevesebbel beérni, egyrészt véges elraktározás miatt, másrészt az anyagiak sem mellékesek. Ugyanakkor nem szeretnék felelőtlen kijelentést sem tenni, hogy hány kötetnél húzom meg a határt, tehát itt nincs fogadalom, de majd igyekszem a józan észhez folyamodni. Minden esetre, idén is vezetni fogom a vásárolt könyvek listáját, és az év végi összegzésnél elválik, hogy miként teljesítettem.
Az olvasással kapcsolatban viszont van pár fogadalmam, amit talán képes leszek betartani. Annak ellenére, hogy egymás után gyártom az ilyen-olyan könyves listákat, még soha nem készítettem várólista csökkentést. Egyszerű lenne egy 20-as listát összeállítani az idén kötelezően elolvasandó könyvekből, de mégsem fogom megtenni, mert képtelen vagyok kényszerből olvasni.
Szóval csak amolyan általános fogadalmakat tettem (az utolsó pontot leszámítva), meghagyva magamnak a választás szabadságát:
1. Idén igyekszem több szépirodalmat olvasni
2. Több magyar irodalmat olvasni
3. Minden hónapban legalább egy olyan könyvet elolvasni, amit a tavaly vásároltam
4. Legalább 5 olyan könyvet elolvasni, amelyek 2013-előtt kerültek megvételre, és azóta is a polcon árválkodnak
5. Többet olvasni angolul (tavaly csak 7 angol könyvet olvastam, ennél jóval többet vásároltam, szóval ezen mindenképpen változtatni szeretnék)
6. Kevesebb könyvtári könyvet kölcsönözni, hogy haladjak a saját könyvtáram állományával (ez kissé nehezebb lesz, hiszen idén már jártam ott, jelenleg is 5 kölcsön könyvön ücsörgök, és még rengeteg újdonságot is felfedeztem, amire igazán fáj a fogam – ajajajaj)
7. Elkezdeni elolvasni a meglévő Charles Dickens köteteket (ez sem lesz piskóta).
Ezek a fogadalmaim, úgyhogy csak azt mondhatom magamnak, hogy olvasásra fel.
Az elmúlt hetekben távol tartottam magam a könyves oldalaktól, nem igazán tudom, hogy januárban milyen újdonságokra számíthatunk, de túl sok mindenről nem maradhattam le, mert szerintem, még csak ezután kezd majd beindulni az üzlet. Egy kivétel van, de csak azért, mert már hetekkel ezelőtt felfedeztem, hogy a hónap végén megjelenik az új Lee Child kötet. Ezt már december közepén is megemlítettem A titokzatos látogatóról írt bejegyzésben. Még el kell olvassam a sorozat korábbi részét, és akkor jöhet a legújabb Reacher történet.
Lee Child: Nincs visszaút
Lee Child, az amerikai krimiolvasók kedvenc szerzője újabb kalandokra küldi főhősét, Jack Reachert. A magányos igazságosztót ezúttal érzékei csalják kelepcébe: egy elragadó, titokzatos női hang a telefonban. Reacher úgy dönt, hogy felkutatja, milyen ember is Susan Turner, aki nem mellesleg Reacher utóda egykori különleges egységének élén. Ám a bázisra érve az őrnagynak csupán hűlt helyét találja.
Nyomozásba kezd, amelyet nagyban nehezít, hogy őt magát is fogdába zárják. Csak leleménye és katonai rutinja segítik hozzá, hogy kitörhessen, és Susannel az oldalán támadásba lendüljön az igazság kiderítéséért. A véres hajszában üldözők egész hada lohol a nyomukban, az FBI-tól kezdve a legmagasabb katonai körök felbérelt verőembereiig. A nyomozás szálai különleges körökbe és helyekre vezetnek: titkos elit férfikluboktól egészen Afganisztánig. Reacher a menekülésük során leckét kap a világ női értelmezéséből, és néhány napra még apának is érezheti magát…
Várható megjelenés: 2014. január 28., General Press Kiadó
Bár a könyves oldalakat mostanában elkerültem, de mint írtam, a könyvtárba viszont eljutottam. Ismét sikerült egy jó kis vegyes válogatást összeszedni.
Mivel a decemberben elkezdett romantikus vonal még egyelőre tarja magát, egy Elizabeth Hoyt és egy Sabrina Jeffries kötetet is hazahoztam. Ez utóbbitól az ünnepek alatt olvastam egy karácsonyi novellát angolul, és kíváncsi voltam milyen lehet egy regénye. Szóval Jeffriestől A lord titka lesz az első (bejegyzés itt). Hoyt regényt már olvastam, de a Bűnös szándék nem volt közöttük (gondolataim a könyvről itt).
Ezeken kívül a következő kötetek akadtak fenn a hálómon: Andrei Makinetől a Kis szerette a cárnőt? (bejegyzés itt), az észt Indrek Hargla könyve Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye, valamint Mark Frost tollából A Paladin prófécia.(itt olvashattok róla)
Így év eleji kezdetnek ez nem rossz, csak bírjam tartani a tempót. Igyekszem bejegyzéssel is jelentkezni, ha minden igaz, akkor Julie Jamestől A hamis partner kerül legközelebb terítékre, azt követően meg néhány tavalyi olvasmány.
Kép: itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése