Monica McCarty: A Harcos (A Felföld rettegett fiai 1.)

Mielőtt nekiláttam ennek a bejegyzésnek végigfutottam az idei olvasmányaim listáját, és nem kis meglepetéssel tudatosítottam, hogy az elolvasott könyvek fele sorozat volt, sőt mi több a nagy részük sorozat-nyitó darab. Ha ebben az iramban fogyasztom őket, még oda jutok, hogy 2014-et a sorozatok évének kell majd kikiáltanom. Monica McCarty könyve is ezt az illusztris társaságot gyarapítja, hiszen  A Harcos A Felföld rettegett fiai-sorozat első darabja. Bár a történelmi romantika a szívem csücske, a skót vadregényes tájakon játszódó történetek még ezen belül is különleges helyet foglalnak el. A rettenhetetlen harcosokra jellemző nyers erő, vadság, keménység, a későbbi korok hőseiben ilyen formában már nem található meg, és talán éppen ezért e harcosok történetei néha vonzóbbak tudnak lenni, ahogy maga a helyszín is. 

Az írónő egy mozgalmas történelmi hátteret választott sorozata hősei számára, a skót függetlenségi háborút, pontosabban William Wallace, a skót szabadságharcos halálát követő időszakot, amikor skóciai János király csak névleg volt király, és az ország nemeseinek nagy része I. Edward angol királynak fogadott hűséget. A király úgy gondolta, hogy minden csatát megnyert, ami számított, de alábecsülte Skócia népét, mert a háborúnak még koránt sem volt vége. A skót koronára ketten is igényt tartottak: John Commyn, Banedoch lordja és Buchan grófja, valamint Robert the Bruce, Carrick earlje és Annandale lordja. Bár mindketten jobbnak látták egyezséget kötni Edwarddal, a két dinasztia közötti rivalizálás és viszálykodás továbbra is folytatódott.  

A Felföld rettegett fiainak története William Wallace 1305-ben bekövetkezett halála és az 1314-ben lezajlott bannockburni csata közötti időszakot öleli fel. A függetlenségi háború eme sorsdöntő csatájában Robert the Bruce legyőzte II. Edward királyt, aminek következtében, bár az ország még nem vívta ki teljesen a függetlenségét (az angolok csak 1328-ban ismerték el a skót királyságot), Bruce királyi pozíciója nagymértékben megerősödött.  

Ezek az évek szolgáltatják a sorozat keretét, és a rettenhetetlen harcosok hol Bruce túlélésért folytatott küzdelmét támogatják, hol az Angliával folytatott háborúban harcolnak, hol a polgárháborúban vesznek részt, védik a határokat a betolakodók ellen, vagy az angol helyőrségek által elfoglalt skót kastélyokat igyekeznek visszaszerezni, miközben mindenikük életébe beköszönt a szerelem, nem kevésbé bátor, néha titokzatos, szenvedélyes és odaadó, vad és ártatlan, de mindenre elszánt és a szerelem ostromának ellenállni képtelen hölgyek személyében.

A Harcosban Robert the Bruce úgy dönt, hogy tovább viszi William Wallace harcának fáklyáját, szeretné megszerezni a trónt, és ismét kivívni Skócia függetlenségét. Azonban tisztában van azzal, hogy szabályos, sereg sereg elleni küzdelemben nem győzhetnek az angol túlerővel szemben, ezért más harci taktikához kell folyamodni. Wallace „bebizonyította, hogy az angolok nehezen birkóznak meg a hagyományostól eltérő hadviseléssel”, a kalóztaktikával, és bár ez minden lovagi szabállyal, és a gyermekkora óta belé nevelt értékekkel szembe megy, Bruce mégis eme harcmodor mellett dönt, mert tudja, hogy ez az egyetlen esélyük. De a különleges harcmodor, különleges férfiakat kíván, és hol máshol találhatja meg őket, mint a Skót-Felföld és a Belső-Hebridák szigetvilágának rettenhetetlen harcosai között. Elképzelése egy titkos hadsereg egy maroknyi emberből, de akiknek ereje messze túlmutat a létszámukon, akik gyorsak és merészek, akik lopva és váratlanul támadnak, és rettegésbe tartják az ellenséget. Tíz harcos a hadviselés különböző területein megmutatkozó képességekkel, akik nem ismernek lehetetlent.

Dunvegan vára Skye szigetén (forrás)

Dunvegan várának ura, Tormod MacLeod, a MacLeod klán főnöke legyőzhetetlen kardforgató hírében áll. Úgy tartják, hogy ő a szigetek legnagyobb harcosa, csak a klánjának él. Az elmúlt húsz évben azért harcolt, hogy békét és jólétet biztosítson embereinek, és egyáltalán nem áll szándékában belefolyni Skócia és Anglia közötti háborúskodásba. Ennek ellenére mégis őt kérik fel, hogy képezze ki és vezesse Bruce titkos seregét. Ám egy gyönyörű menyasszony és busás hozományának felajánlása sem elegendő, hogy a felkérésre igent mondjon. Bruce mindenre elszánt támogatói között azonban akad olyan, aki semmitől sem riad vissza, így végül csellel és ármánnyal térdre kényszerítik.

A romantikus ábrándokkal teli, burokban nevelkedett Christina Fraser szemében a félelmetes Tor igencsak messze áll az álmaiban élő Lancelot lovag alakjától. Találkozásaik nem éppen zökkenőmentesek, de a kemény külső ellenére Tor becsületes és fegyelmezett férfi benyomását kelti, és ezen felül még jóképűségével is megdobogtatja Christina szívét. Apja zsarnoki akaratának engedelmeskedve hamarosan egy nem kívánt házasságban találja magát, egy olyan férfi oldalán, aki bár mindent megtesz, hogy megvédje, közömbösen és távolságtartóan viselkedik vele szemben. A lány csak remélni meri, hogy megérzése nem csapta be, és több van a férjében, mint amit a rideg páncél mutat, hogy van benne gyöngédség, érzelem, és neki csak meg kell találni a módját, hogy ezeket a felszínre csalogassa.

Aki szereti a történelmi romantikát, az tudja, hogy egy-egy ilyen regény mit nyújthat, el tudja képzelni a történet menetét, hiszen megvan egy minta, amit a legtöbb író követ, bár mindenki igyekszik a maga elképzelésére formálni. A Harcos sem volt se több, se kevesebb, mint amire számítottam, kellemes kikapcsolódás egy nyári délutánra, erotikával fűszerezett szenvedély és romantika, egy kis izgalom és kaland, nem beszélve a férfi nem néhány igen figyelemre méltó példányáról (bár férfias megnyilvánulásuk számomra egy kissé túlzottnak tűnt, de ezért hívjuk mindezt fikciónak, ahol bármi megtörténhet és nincsen lehetetlen).

A regény elején lezajló mozzanatok kiszámíthatóvá teszik, hogy a továbbiakban milyen irányban haladnak majd a történések. Az írónő igyekszik kellőképp bonyolítani a két fiatal közötti kapcsolat alakulását, amit a nem éppen szerencsés csillagzat alatt született házassággal indít, természetesen a megfelelő adag szenvedéllyel és vonzalommal. Aztán a titkolózás és a bizalmatlanság mellé belecsempész egy kis féltékenységet; de nem marad el az életükből az ármánykodás és a tévútra vezetés sem. Szóval bőven van, amivel megküzdjenek a hőseink, amit elfogadjanak és megértsenek, és ezek közül a legfontosabbak a saját érzelmeik. Hogy mindketten belássák, mi az, ami igazán fontos a számukra, és mi az, amiért érdemes küzdeni. És persze mindeközben Tor nekilát, hogy kiképezze Bruce titkos seregét, hogy egy csapattá kovácsolja azokat az embereket, akik korábban ellenségként tekintettek a másikra, hogy megtanuljanak közösen, egymásra számítva harcolni. Egy kicsit nehezemre esett megjegyezni a sok skót nevet, hogy melyik klán éppen milyen viszonyban van a többivel, hogy ki kivel viszálykodik és miért, de kapunk egy kis ízelítőt mindenik harcosból, természetre és képességre vonatkozóan, és persze megismerjük a tehetségükhöz méltó fedőneveiket is, amelyek a későbbi címekben fognak visszaköszönni.

A könyv végére a történelmi eseményekkel is előrébb haladunk, Bruce harca csak ezután veszi igazán kezdetét, és ennek alakulását a sorozat további köteteiben követhetjük nyomon, akárcsak azt, hogy az egyes harcosokra miként súlyt le Ámor nyila.

Aki közelebbről is képet szeretne alkotni a regényben leírt helyszínekről, az megteheti az írónő által összeállított fényképgyűjteményt böngészve (ami amúgy mindenik regényhez megtalálható), ha meg a sorozatról, a történelmi háttérről, a történelmi személyekről vagy a következő kötetekről szeretne olvasni,  az írónő weboldalán erre is van lehetőség.

The Highland Guard series – A Felföld rettegett harcosai sorozat:
The Chief –  A Harcos
The Hawk – A Sólyom (hazai megjelenés őszre várható)
The Ranger
The Viper
The Saint
The Recruit
The Hunter
The Knight - elbeszélés
The Rider 
The Arrow – 2014 augusztusában jelenik meg 

Kiadó: General Press Kiadó
Szerző: Monica McCarty
A mű eredeti címe: The Chief
Fordító: Palkóné Tabi Katalin
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 384 oldal

Monica McCarty