2015. április 28.

Könyvfesztivál után

A korábbi évektől eltérően idén szerettem volna elkerülni a tömeget, így péntek délután szántam rá magam a kiruccanásra. Nem mondhatom, hogy egyedül voltam, de egész tűrhető volt a helyzet. Sokan csak üldögéltek és élvezték a napsütést, vagy az új szerzeményeiket forgatták, vagy barátok társaságában sétáltak és beszélgettek, úgyhogy kellemes volt bolyongani a külső standok között, de csak bolyongani, céltalanul, mert a Fesztivál iránti lelkesedésem éppen a helyszínen jutott holtpontra. Ott voltam, tobzódhattam volna az élvezetekben, de maradtam a bámészkodásnál, mert a vásárlásra nem tudtam rávenni magam. Úgy éreztem, hogy semmi nem érdekel annyira, hogy azért pénzt adjak. Tudom, fura egy helyzet, de velem máskor is előfordult, hogy valamit nagyon vártam, aztán amikor megérkezett már annyira nem is érdekelt. (Remélem vannak még hozzám hasonló csodabogarak, akik időnként ilyen helyzetekben találták magukat.) Az is átfutott az agyamon, hogy talán ki sem kellett volna menjek, de ismerem magam annyira, hogy tudjam, hogy vasárnap estére megbántam volna a döntésemet. Szóval ott voltam, de a várva várt eufória teljesen elmaradt. Vágytam egy kávéra, de még arra sem volt türelmem, hogy bárhol kivárjam a soromat, így csak andalogtam a standok között, futó pillantásokat vetve a kiállított könyvekre, és irigykedve azokra, akik felhőtlenül érezték magukat.

Már az is megfordult a fejemben, hogy hátraarcot csinálok és irány a belváros, de győzött a bennem lévő könyvmoly, és végül a Typotex kiadó standjánál lecövekeltem. A korábbi posztomban felsorolt kötetek között akadt olyan is, amely ennél a kiadónál jelent meg, szóval lett volna miből válogatni. Nem tudom mennyi időt tölthettem ott, de elég sok kötetbe beleolvastam, mert képtelen voltam dönteni. Ilyen drámai pillanatokban vagy az szokott történni, hogy mindent megveszek, ami egy kicsit is érdekel, vagy nem veszek semmit. Most azért az arany középutat választottam, úgyhogy végül két kötet mellett döntöttem, a két szerencsés szerző pedig Daniel Arasse és Afonso Cruz volt. A Festménytörténetek képzőművészeti elemzéseket tartalmaz, a Kokoschka babája a portugál szerző eddigi legjelentősebb nemzetközi sikere. Ez utóbbinak pont pénteken volt a bemutatója, de arról sajnos lemaradtam, viszont mielőtt hét órakor kitették volna a szűrünket még sikerült elkapni a szerzőt és dedikáltatni a példányomat. Mivel nem tudok portugálul csak találgatni tudom, hogy mi írt, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé örülnék neki. Miután ilyenformán megtört a jég (vagy legalábbis kezdett megtörni) az Agave könyvek tájékán néztem szét, de a kínálatból éppen az általam keresett kötet, A türkizkék hegedű (Dávid Veron második nyomozása), hiányzott. 

Mire bejutottam az épületbe oly sok idő eltelt, hogy megérkezett a párom is, aki igencsak elcsodálkozott a szegényes zsákmányon. Kettesben már élvezetesebb volt a bámészkodás, bár a vásárlási láz akkor sem kapott el. A legtöbb helyen felajánlott 20% annyira nem volt kecsegtető számomra, mert ennél sokkal jobb lehetőségeket szoktam kiaknázni. Ehhez képest a Typotex kiadónál a 25-30%, sőt egyes szépirodalmi és sci-fi kiadványok esetében a 40% kedvezmény nagyon is csábító volt.

Másodjára a Libri kiadó standjánál nyitottam ki a pénztárcámat. Igaz, hogy ott alapból csak 15% kedvezmény volt, de a már megszokott 2+1 ajánlattal is lehetett élni, és ahogy elnéztem igen sokan csaptak le erre a lehetőségre, ahogy mi is. Azt kell mondjam, hogy itt már kezdtem egy kicsit bemelegedni, és bizony legalább két 2+1 csomagot tudtam volna összeszedni, de hosszas töprengés és mérlegelés után (ebben a hónapban volt már egy korábbi dőzsölés) végül csak három kötettel távoztunk. Donna Tartt regényére már régóta fájt a fogam, úgyhogy amikor felfedeztem, hogy A titkos történet végre magyarul is megjelenik, tudtam, hogy megveszem. Krimi és thriller rajongókként nem jöhettünk haza úgy, hogy ne vegyünk valamit a műfajban, úgyhogy a választás Roger Hobbs regényére, A Megoldóemberre esett. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy beváltja-e a hozzáfűzött reményeket, vagy mellényúlás lesz. A harmadik kötetet a párom választotta. Már a megjelenésekor szemezgettünk Lévai Balázs könyvével, de a kötet 3990 forintos ára visszatartott. Az akció keretében már elfogadhatóbb volt, úgyhogy a Lovasi. Idáig tudom a történetet is hazajött velünk.

Az utolsó szerzeményünkre nem sokkal zárás előtt tettünk szert, és szintén a párom választása volt. A George R.R. Martin és Gardner Dozois szerkesztette Zsiványok antológia a Fumax kiadónál jelent meg, és bár enyhén szólva is borsos ára van (5795 Ft), a felajánlott 30% kedvezmény segített a döntésben. Amire leginkább kíváncsi vagyok belőle az Steven Saylor novellája, a Káprázat Türoszban, amelynek ki más lenne a főszereplője, mint az általam imádott Gordianus (mikor jön már az új Gordianus regény?). De biztos vagyok abban, hogy a többi szerző írása is érdekfeszítő lesz. 

Zárás előtt még ellátogattunk az Animus kiadó standjához, hogy az új Nesbo regényt is megvegyük, de a Vér a havon csalódásnak bizonyult, mert a majd háromezer forintért alig 200 oldalas, szellősen, szedett kötetet kaptunk volna, így arról most lemondtunk, míg bele nem szaladunk valahol egy csábító kedvezménybe, ha meg nem, még mindig ott van a könyvtár. Ha ehhez hasonlítom a majd 800 oldalas Zsiványokat, akkor a hatezer forint már nem is tűnik olyan soknak. Edward Dolnick kötetét, A képhamisítót szerettem volna még megvenni, de ahol néztem ott nem volt, másra már nem maradt idő, így annak beszerzése is egy későbbi időpontra maradt. 



Egy fokkal jobb kedvvel indultam haza, de számomra ez nem volt igazi Könyvfesztiválozás. Lehet, hogy jobb lesz, hogyha a Könyvhétre nem is készülök, csak hagyom hogy a pillanat majd magával ragadjon (ha egyáltalán sikerül kilátogatni a Vörösmarty térre), addig azonban akad bőven olvasnivaló. Elnézve a mostani szerzeményeket ismét sikerült jó vaskos köteteket választani, nehogy túlságosan gyorsan elolvassuk őket, és persze ott sorakozik a sok könyvtári kötet is. Ha arra gondolok, hogy egyéb elfoglaltságok miatt már egy hete egyetlen sort sem olvastam, kivéve a pénteken beszerzett könyves magazinokat és könyves kiadványokat, csak fogom a fejem és sóhajtozok, de volt már ennél rosszabb is a helyzet. Még szerencse hogy, bőven van posztolásra váró kötet, úgyhogy itt nem fog megállni az élet. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése